szeptember 1.

Németország megtámadja Lengyelországot

szeptember 2.

Olaszország nem hadviselőnek nyilvánítja magát

szeptember 3.

Az Egyesült Államok semlegesnek nyilvánítja magát

szeptember 17.

Szovjet csapatok benyomulnak Kelet-Lengyelországba

szeptember 23.

Magyarország és a Szovjetunió között helyreáll a diplomáciai kapcsolat

szeptember 27.

Varsó kapitulál

szeptember 28.

Német–szovjet barátsági szerződést írnak alá Moszkvában. A német–szovjet határt a Bug folyónál jelölik ki

szeptember 30.

W. Sikorski tábornok vezetésével Párizsban lengyel emigráns kormány alakul

október 30.

Hitler a Reichstagban bejelenti a telepítésekkel kapcsolatos terveit. „Kelet és Dél Európában jelentős számban élnek németek szórványokban… A nacionalizmus és a faji eszmék korában utópikus lenne azt hinni, hogy a fejlett népek gond nélkül asszimilálhatók. Ezért Európa jövőjének biztosítása céljából alapvetően fontos feladat a népességtelepítés, mely az esetleges konfliktusok okait is részben megszüntetné. Németország és a Szovjetunió ebben a kérdésben azonos nézetet vall, és segíti egymást.”

október 7.

Hitler Henrich Himmlert az SS birodalmi vezetőjét megbízza a Lengyelországtól közvetlenül Németországhoz csatolt Varta-vidék elnémetesítésének megszervezésével. 1939 és 1940 között mintegy 250 ezer lengyelt űznek el szülőföldjéről, és telepítenek a Főkormányzóság területére.

október 8.

Nyugat-Lengyelországot bekebelezi a német birodalom.

október 9.

Hitler hadműveleti utasítása a nyugati offenzívára vonatkozóan

október 15.

Németország és Lettország egyezményt köt a Lettországban élő németek áttelepítéséről Németországba

október 17.

Eduard Bene¹ Párizsban a Csehszlovák Bizottság alakuló ülésén mondott beszédében azt ígéri, hogy a háború befejezése után a megújuló Csehszlovák Köztársaságban megszüntetik az elmúlt két évtized nemzetiségi politikájában elkövetett hibákat

október 21.

Németország és Olaszország egyezményt köt a dél-Tirolban élő németek áttelepítéséről

október 30.

Németország és Észtország egyezményt köt az Észtországban élő németek áttelepítéséről

november 3.

Az Egyesült Államok kongresszusa módosítja a semlegességi törvényt; ezzel lehetőség nyílik fegyverszállításra a hadviselő felek részére (Cash and Carry).

Németország és a Szovjetunió egyezményt köt a szovjet közigazgatás alá került lengyel területeken élő németek áttelepítéséről.

november 30.

Szovjet csapatok megtámadják Finnországot.

március 12.

Moszkvában aláírják a szovjet-finn fegyverszünetet. Finnország kb. 50 ezer km² területet veszít.

április 9.

Németország megtámadja Dániát és Norvégiát. A dánok harc nélkül megadják magukat, Norvégia ellenáll.

április 27.

Himmler parancsa nyomán koncentrációs tábort létesítenek a lengyel Főkormányzóság területén lévő Auschwitzban (Oswiecim).

május 7.

A németek befejezik Közép- és Felső-Norvégia meghódítását.

Német csapatok (megsértve Belgium, Hollandia és Luxemburg semlegességét) megkezdik a nyugati offenzívát.

Chamberlain brit miniszterelnök lemond, utóda Winston Churchill.

május 15.

Hollandia kapitulál. Londonban holland emigráns kormány alakul.

május 19.

M. Weygand lesz a francia–brit haderő főparancsnoka a 16-án lemondott M. Gamelin helyett.

május 27.

Megkezdődik a Dynamo-hadművelet, a szövetséges csapatok evakuálása Dunkerque-ből.

május 28.

Belgium feltétel nélkül kapitulál, a kormány Londonba menekül.

június 3.

Mussolini közli Hitlerrel hadba lépési szándékát.

június 10.

Olaszország hadüzenete Nagy-Britanniának és Franciaországnak.

Norvégiában Quisling alakít németbarát kormányt.

június 14.

A németek bevonulnak Párizsba.

A németek áttörik a Maginot-vonalat. Verdun eleste.

június 17.

Franciaországban Pétain marsall alakít kormányt, és fegyverszünetet kér.

június 22.

Compiègne-ben Franciaország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a németek előtt.

június 24.

Rómában aláírják az olasz–francia fegyverszünetet.

június 26.

A Szovjetunió ultimátumot intéz Romániához Besszarábia és Észak-Bukovina átadása érdekében.

június 28.

A román kormány eleget tesz a szovjet követeléseknek.

A brit kormány elismeri a de Gaulle vezette Szabad Franciák Nemzeti Bizottságát.

július 10.

Teleki Pál magyar miniszterelnök Münchenben Hitlerrel tárgyal.

Az első nagyszabású német légitámadás Anglia ellen.

július 31.

Hitler utasítást ad a Szovjetunió elleni támadási terv kidolgozására.

augusztus 16.

Turnu Severinben román-magyar tárgyalások kezdődnek. A megbeszélések 24-én eredménytelenül érnek véget.

augusztus 30.

Németország és Olaszország döntőbíráskodása nyomán Erdély északi része és a Székelyföld visszakerül Magyarországhoz.

Ion Antonescu lesz az új román miniszterelnök.

Károly román király lemond fia, Mihály trónörökös javára.

szeptember 7.

A craiovai egyezmény értelmében Románia átengedi Dél-Dobrudzsát Bulgáriának.

szeptember 27.

Berlinben Németország, Olaszország és Japán aláírják a háromhatalmi egyezményt.

október 22.

Németország és Románia egyezményt köt a dél-Bukovínában, és észak-Dobrudzsában élő németek áttelepítéséről Németországba.

október 28.

Olasz támadás Görögország ellen.

november 5.

F.D. Roosevelt-et harmadszor is megválasztják az Egyesült Államok elnökének.

november 12-15.

Molotov szovjet külügyminiszter Berlinben tárgyal.

november 14-15.

Heves légitámadások Coventry ellen. A várost lerombolja a Luftwaffe.

november 14-22.

A görögök ellentámadásba mennek át, mely során kiverik az olaszokat Görögországból.

november 20.

Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

november 23.

Románia csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez.

november 24.

Szlovákia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

december 12.

Belgrádban Jugoszlávia és Magyarország örök barátsági szerződést kötnek.

december 29.

Roosevelt a rádióban bejelenti, hogy országa a "demokrácia arzenálja" lesz.

január 10.

Németország és Litvánia egyezményt köt a Litvániában élő németek áttelepítéséről Németországba.

Az áttelepítési egyezmények következtében, 1939 és 1943 között összesen mintegy 700 ezer német települ be Németországba.

január 27.

Meghal Csáky István külügyminiszter. Utóda február 4-től Bárdossy László.

február 10.

Az Egyesült Államok kongresszusa elfogadja a kölcsönbérleti törvényt (lend-lease bill), amely március 11-én lép életbe.

február 12.

Megalakul a Német Afrikahadtest. Parancsnoka Erwin Rommel.

február 24.

A britek támadást indítanak Abesszínában.

március 1.

Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

március 2.

A németek bevonulnak Bulgáriába.

március 4.

Nagy-Britannia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Bulgáriával.

március 5.

Hitler 24. sz. hadműveleti utasítása a Japánnal való katonai együttműködésről.

március 7.

Brit csapatok érkeznek Görögországba.

március 25.

Jugoszlávia csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

március 27-29.

Német-japán megbeszélések Berlinben.

április 3.

Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lesz. Utóda Bárdossy László.

április 6.

Német támadás Jugoszlávia és Görögország ellen. Belgrád bombázása.

április 7.

Jugoszláv légitámadások Szeged és Pécs ellen.

április 10.

A németek elfoglalják Zágrábot. Horvátország kikiáltja függetlenségét.

április 11.

Magyar csapatok megkezdik Bácska birtokbavételét.

április 12.

Német csapatok elfoglalják Belgrádot.

április 13.

A Szovjetunió és Japán megnemtámadási szerződést kötnek Moszkvában.

április 17.

Jugoszlávia kapitulációja.

április 20-23.

A görög csapatok leteszik a fegyvert.

április 24.

Hitler - Horthy találkozó Mönichkirchenben.

május 20.

Német ejtőernyős akció Kréta ellen.

június 15.

Horvátország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez.

június 22.

Németország megtámadja a Szovjetuniót.

Olaszország és Románia hadat üzen a Szovjetuniónak.

június 23.

Szlovákia hadat üzen a Szovjetuniónak.

június 25.

Finnország hadat üzen a Szovjetuniónak.

június 26.

Bombatámadás éri Kassát és egy vonatszerelvényt Rahó térségében.

június 27.

A Kassát ért bombatámadásra hivatkozva Bárdossy László miniszterelnök a Képviselőházban bejelentette, hogy Magyarország és a Szovjetunió között beállt a hadiállapot.

június 30.

Moszkvában megalakul az Állami Honvédelmi Bizottság. Vezetője J. V. Sztálin.

július 3.

Sztálin rádióbeszédében általános ellenállásra szólítja fel a népet és partizánháborút hirdet.

július 7.

A jugoszláv kommunisták J. Broz (Tito) vezetésével fegyveres felkelést indítanak a németek ellen.

július 9.

A német csapatok megsemmisítik a szovjet Nyugati Front csapatainak zömét.

július 18.

A londoni csehszlovák kormány egyezményt köt a Szovjetunióval.

július 30.

A Szovjetunió felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a londoni lengyel kormánnyal.

augusztus 7.

Sztálin lesz a szovjet fegyveres erők főparancsnoka

augusztus. 12.

Roosevelt és Churchill az uj-foundlandi Placentia öbölben megtartott találkozón aláírja az Atlanti Charta elnevezésű nyilatkozatot, mely az angolszász hatalmak közös politikai alapelveit tartalmazza.

augusztus 19.

A magyar gyorshadtest bevonul Krivoj Rogba.

szeptember 8.

A németek elérik a Névát. Megkezdődik Leningrád ostroma.

szeptember 29.

A Szovjetunió csatlakozik az Atlanti Chartához.

október 16.

Német-román csapatok elfoglalják Odesszát.

október 19.

Moszkvában kihirdetik az ostromállapotot.

november 18.

A britek támadásba lendülnek Észak-Afrikában.

december 5.

A Vörös Hadsereg ellentámadást indít Moszkvánál.

december 7.

Japán hadüzenet nélkül megtámadja az amerikai támaszpontot Pearl Harbornál.

december 11.

Németország és Olaszország hadat üzennek az USA-nak.

december 12.

Magyarország és Románia hadat üzennek az USA-nak.

december 13.

Rommel ellentámadása Észak-Afrikában.

december 17.

Rooseveltet rendkívüli hatalommal ruházza fel a kongresszus.

december 19.

Hitler átveszi a szárazföldi erők közvetlen főparancsnokságát.

január 1.

Washingtonban közzéteszik az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát.

január 4.

A partizántámadások miatt a magyar csendőrség és katonaság razziát indít Újvidéken és környékén. A mintegy három hétig tartó megtorló akciónak 3340 szerb és zsidó esett áldozatul.

január 18.

Német-olasz-japán katonai egyezményt írnak alá Berlinben.

január 20.

Berlin külvárosában Wannseeban megtartott konferencián a náci Németország minisztériumainak illetékesei megvitatták az európai zsidóság megsemmisítésének programját.

február 1.

Norvégiában megalakul a Quisling vezette kormány

február 23.

Washingtonban aláírják az amerikai-brit kölcsönbérleti (lend-lease) egyezményt.

február 24.

Mozgósítják a 2. magyar hadsereget.

március 10.

Megalakul a Kállay Miklós vezette kormány.

március 15.

Háborúellenes tüntetés a budapesti Petőfi szobornál.

április 11.

Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra.

április 29-30.

Hitler - Mussolini találkozó Berchtesgadenben. Témája : offenzíva Észak-Afrikában.

május 27.

Prágában merényletet követnek el R. Heydrich ellen, aki június 4-én belehal sérüléseibe.

június 3-7.

A fordulat kezdete a Csendes-óceánon: Midway mellett az amerikaiak súlyos csapást mérnek a japán flottára.

június 5.

Az USA hadat üzen Magyarországnak, Romániának és Bulgáriának.

június 9-10.

Heydrich halálát megbosszulandó a németek elpusztítják a csehországi Lidicét.

június 30.

A németek elérik El-Alameint.

július 4.

A Szovjetunió hatálytalanítja a müncheni egyezmény határozatait és ezzel deklarálja a Csehszlovák Köztársaság 1918-as határait.

július 6.

A magyar csapatok elérik a Dont.

július 9.

Vjacseszláv Molotov külügyi népbiztos Benessel folytatott londoni megbeszélései során kijelentette:„a jelenlegi pillanat történelmi lehetőség a német terjeszkedés egyszer és mindenkori megállítására. A csehek annyi némettől szabadulhatnak meg amennyitől csak tudnak. Oroszoszág nem kíván beavatkozni a cseh belügyekbe, de ha a csehek igénylik, Oroszország szívesen segít ebben.”

augusztus 5.

Antony Eden külügyminiszter a londoni csehszlovák kormányhoz írott levelében közöli, hogy az angol kormány a müncheni egyezményt semmisnek tekinti.

augusztus 27-28.

A Magyarországról deportált kb. 16-18 ezer ”hontalan” zsidó nagy részét Kamenetsk Podolsk térségében a Sonderkommando C, ukrán milicistákkal együtt lemészárolja.

szeptember 4.

Az első légitámadás Budapest ellen.

szeptember 21.

Peter Nichols a londoni csehszlovák kormány mellé kirendelt brit nagykövet közölte Benes kormányfővel, hogy Nagy Britannia kormánya jóváhagyta a németek kitelepítését Csehszlovákiából.

október 22.

Dwight Eisenhower lesz az észak-afrikai szövetséges csapatok főparancsnoka

október 23.

Montgomery támadásba lendül El-Alameinnél.

november 19.

Támadásba lendül a szovjet Délnyugati és Doni Front.

A Délnyugati Front újabb offenzívája.

január 10.

Megkezdődik a Sztálingrádnál bekerített 6. német hadsereg felszámolása.

január 12.

Szovjet ellentámadás Leningrád térségében.

január 13.

A szovjet Voronyezsi Front offenzívájának megindulása a 2. magyar hadsereg ellen.

január 14.

Roosevelt és Churchill részvételével megkezdődik a casablancai konferencia, ahol az angolszász hatalmak bejelentik a feltétel nélküli megadás elvét.

január 24.

A 2. magyar hadsereget kivonják az arcvonalból.

január 27.

Amerikai B-17-esek első légitámadása németországi célpontok (Wilhelmshaven) ellen.

február 2.

A 6. német hadsereg utolsó erői is kapitulálnak Sztálingrádnál. 90 ezer katona esik fogságba.

február 18.

Goebbels meghirdeti a "totális háborút".

április 13.

A németek bejelentik, hogy Katyn mellett kb. 4000 a szovjet alakulatok által meggyilkolt lengyel tiszt tömegsírjára bukkantak.

április 17.

Horthy kormányzó klessheimi tárgyalásai során Hitlernek kifejti, hogy a Volksbund által kezdeményezett atrocitások ellenére a magyarországi németség tagjai jó hazafiak és különösen értékes polgárai a nemzetnek.

április 19.

Fellázad a varsói gettó. A május 16-ig tartó harcokban 12 ezer felkelő elesik, később 30 ezer foglyot agyonlőnek, 7 ezret megsemmisítő táborok gázkamráiban végeznek ki.

május 13.

Afrikában véget ér a háború, 250 ezer német és olasz katona teszi le a fegyvert.

május 27.

Franciaországban megalakul a CNR, az Ellenállás Nemzeti Tanácsa.

június 5.

Bogomolov londoni szovjet nagykövet közöli Hubert Ripkával a londoni csehszlovák kormány külügyi államtitkárával, hogy a Szovjetunió egyetért a németek kitelepítésével.

július 25.

Az olasz uralkodó felmenti Mussolinit. Utóda Badoglio marsall.

július 28.

Feloszlatják az olasz fasiszta pártot.

szeptember 3.

A Badoglio-kormány aláírja a feltétel nélküli kapitulációt.

A britek partra szállnak Calabriában.

Amerikai partraszállás Salernonál.

szeptember12.

Német ejtőernyősök Otto Skorzeny vezetésével kiszabadítják a fogságban lévő Mussolinit.

szeptember 30.

Margarethe-terv: Magyarország német megszállásának első terve.

október 1.

Angol-amerikai csapatok bevonulnak Nápolyba.

október 13.

A Badoglio-kormány hadat üzen Németországnak.

október 19-30.

Szovjet-amerikai-brit külügyminiszteri találkozó Moszkvában.

november 28.

Megkezdődik a teheráni konferencia Churchill, Roosevelt és Sztálin részvételével. A megbeszélések december 1-ig tartanak.

november 29.

Tito vezetésével megalakul a jugoszláv ideiglenes kormány.

december 7.

Eisenhowert kinevezik a szövetséges partraszálló csapatok főparancsnokává.

december 14.

Benes kormányfő Molotov külügyi népbiztossal folytatott moszkvai tárgyalásai során kijelenti : „A mi németjeink felelősek Münchenért, a német invázióért és mindenért ami ezután következett, … a mi németjeink megbüntetése számunkra fontos kérdés.”

január 19.

A londoni emigráns csehszlovák kormány külügyi államtitkára Hubert Ripka körlevélben közli a Londonban akkreditált külképviseletekkel, hogy a nagyhatalmak jóváhagyták a németek kitoloncolását a Csehszlovák Köztársaságból.

január 22.

Amerikai partraszállás Anzio mellett.

január 27.

Leningrád felszabadul az ostrom alól.

február 20.

Churchill miniszterelnök Sztálinhoz intézett üzenetében a németek kitelepítését szorgalmazza Lengyelországból.

március 19.

A németek csapatok megszállják Magyarországot.

március 23.

Megalakul a Sztójay Döme vezette új magyar kormány.

április 16.

Megkezdődik a zsidóság gettóba zárása Magyarországon.

május 11.

Klement Gottwald a csehszlovák kommunista emigráció vezetője a moszkvai rádióban kijelenti: „... nincs messze az a pillanat amikor megkezdődik hazánk megtisztítása a német és magyar áruló szeméttől.”

május 15.

De Gaulle ideiglenes francia kormányt alakít.

Megkezdődik a gettóbazárt magyar zsidók deportálása Auschwitzba. Július. 9-ig a deportálások leállításáig mintegy 440 ezer embert szállítanak ki az országból.

május 18.

A szövetségesek Monte Cassinonál áttörik a német állásokat.

május 25.

A németek sikertelen kísérlete Tito elfogására.

június 6.

A D-Day: megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása.

július 20.

Stauffenberg ezredes sikertelen merényletet követ el Hitler ellen.

augusztus 1.

Kitör a varsói felkelés.

augusztus 23.

Romániában németellenes államcsíny zajlik le, az ország fegyverszünetet kér.

augusztus 25.

Románia hadat üzen Németországnak.

augusztus 29.

Horthy kormányzó Lakatos Géza tábornokot nevezi ki miniszterelnökké.

szeptember 7.

Románia hadat üzen Magyarországnak.

szeptember 9.

Antifasiszta felkelés Bulgáriában.

Ideiglenes francia kormány alakul, de Gaulle vezetésével.

szeptember 10.

Bulgária hadat üzen Németországnak.

szeptember 27.

A lublini Lengyel Felszabadítási Bizottság (a Szovjetunió által létrehozott lengyel ellenkormány) jegyzékben kéri a szövetséges hatalmakat, hogy járuljanak hozzá a németek kitelepítéshez.

október 2.

A varsói felkelés leverése.

október 6.

A Moszkvában megjelenő „Szabad Csehszlovákiáért” újság felhívással fordul a szlovák nemzeti felkelésben résztvevő katonákhoz, mely szerint: „Most kezdődik a harc, a Csehszlovák Köztársaság nagyarányú megtisztítása a németektől, magyaroktól és árulóktól.”

október 15.

Horthy kormányzó rádión bejelenti, hogy fegyverszünetet kér. A kiugrási kísérlete meghiúsul, a főváros stratégiai pontjait német csapatok szállják meg.

október 16.

Német nyomásra Horthy kormányzó Szálasi Ferencet nevezi ki miniszterelnökké és egyben lemond kormányzóságáról.

október 18.

Vajna Gábor magyar belügyminiszter megegyezik Adolf Eichmannal, a deportálások irányítójával abban, hogy 50 ezer zsidót erőd építési munkálatokra a németek rendelkezésére bocsátanak. Szállítási eszközök híján a kényszermunkásokat gyalogmenetekben hajtják a német határ felé.

október 21.

A szövetségesek elfoglalják az első jelentős német várost, Aachent.

november 17.

Roosevelt elnök a londoni lengyel kormány miniszterelnökével, Stanislaw Mikolajczykkal, levélben közli, hogy az Egyesült Államok nem ellenzi a kisebbségek áttelepítését Lengyelországból és Lengyelországba.

november 23.

A londoni emigráns csehszlovák kormány jegyzékben kéri a három nagyhatalmat, hogy a németek tömeges kitoloncolását a magyarokra is vonatkoztassa.

december 4.

Szálasi találkozó Berlinben.

december 16.

Nagyerejű német ellentámadás indul az Ardennekben.

Az Szovjetunió Állami Honvédelmi Bizottsága kiadja a németek deportálását elrendelő 7161 számú határozatát, mely többek között kimondja: „1. A Románia, Jugoszlávia, Magyarország, Bulgária és Csehszlovákia területén tartózkodó valamennyi 17 és 45 év közötti munkaképes német férfit, valamint 18 és 30 év közötti munkaképes német nőt internálni kell, és a későbbiekben szovjetunióbeli munkára kell szállítani. A német és magyar állampolgárságú németek, valamint a romániai, jugoszláviai, bulgáriai és csehszlovákiai német állampolgárok szintén internálandók.

december 21.

Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés.

december 24.

Budapest körül bezárul a gyűrű.

január 1.

A lublini bizottság ideiglenes lengyel kormánnyá alakul.

január 5.

Erdei Ferenc, az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere rendeletet ad ki a német nemzetiségűek közmunkára történő igénybevételéről.

január 17.

Varsó felszabadul.

január 20.

Moszkvában a magyar küldöttség aláírja a fegyverszüneti megállapodást.

január 28.

A lengyel ideiglenes kormány megfosztja állampolgárságtól azokat, akik a lengyel közigazgatás alatt álló területeken a háború előtt németnek vallották magukat

január 30.

Hitler utolsó rádióbeszédében kifejezi azt a reményét, hogy a német nép "úrrá lesz a súlyos válságon".

január 31.

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya a kitoloncolásokra vonatkozó csehszlovák kérésekkel kapcsolatban bejelenteti, hogy a kitelepítésekről a háború után a győztes nagyhatalmak fognak dönteni. Hasonló nyilatkozatot tesz közzé a brit kormány is 1945. március 8-án.

február 4-11.

A jaltai konferencia az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kormányfőinek részvételével.

február 7.

A jaltai konferencia negyedik ülésén Sztálin kijelenteti, hogy a Vörös hadsereg által elfoglalt német területekről a lakosság nagy része elmenekült.

február 13.

Budapesten befejezõdnek a harcok.

február 27.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelet ad ki a német állampolgárok internálásáról.

március 25.

A Rajna teljes bal partja a szövetségeseké.

április 1.

Amerikai partraszállás Okinawán.

április 12.

Meghal F. D. Roosevelt. Utóda H. Truman.

április 13.

Befejeződnek a fegyveres harcok Magyarország területén.

április 22.

Berlint bekerítik a szovjet csapatok.

április 28.

Olasz partizánok kivégzik Mussolinit.

április 29.

Az olaszországi német csapatok kapitulációja.

április 30.

Hitler és Eva Braun öngyilkosságot követnek el.

május 2.

Berlin kapitulál.

május 7.

Reimsben a németek aláírják az előzetes kapitulációs okmányt.

május 8.

A 8-áról 9-ére virradó éjjel aláírják a Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmányt. Európában május 8-a, a Szovjetunióban május 9-e a győzelem napja.

május 14. és
1945 október 27 között

Benes elnök 143 dekrétumot bocsátott ki. Ezeket később a csehszlovák ideiglenes nemzetgyűlés visszamenőleges hatállyal törvényerőre emelte. A 143 dekrétumból 13 vonatkozott közvetlenül a német és a magyar kisebbségekre, és számos további közvetve szintén tartalmazott olyan rendelkezéseket, melyek összefüggtek a németek, és magyarok kollektív megbüntetésével.

május 21.

Az ENSZ alakuló ülésén San Franciscóban, Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter a szlovákiai magyarok kollektív felelősségre vonását sürgeti.

május 26.

A magyar kormány szóbeli jegyzékben kéri a Szovjetuniót, hogy járuljon hozzá 200-250 000 „fasiszta” németnek a Németország szovjet zónájába való kitelepítéséhez.

május 30.

Brnoból (Brünn) mintegy 30 ezer németet indítottak el gyalogmenetben a határ felé. 1700-an haltak meg mire elérték Ausztriát.

június 5.

Megkezdi munkáját Magyarországon a Szövetséges Ellenőrző Bizottság.

június 16.

A csehszlovák kormány döntést hoz arról, hogy nemcsak a németek, hanem a magyarok kitelepítését is kéri a közeledő potsdami konferencián összeülő nagyhatalmaktól.

június 26.

San Franciscoban aláírják az ENSZ alapokmányát.

június 30.

Az amerikaiak elfoglaják Okinawa szigetét.

július 1.

Kialakítják Németország megszállási övezeteit.

július 16.

Az első sikeres atombomba-kísérlet Los Alamosban.

július 17.

A három győztes nagyhatalom potsdami konferenciája, amely augusztus 2-ig tart.

Július 21.

A potsdami értekezlet ötödik ülésén Sztálin kijelenti hogy azokon az 1938 előtt Németországhoz tartozó területeken, ahol lengyel közigazgatást vezettek be már egyetlen német sem tartózkodik.

július 26.

Ultimátum Japánnak, amit másnap a japán miniszterelnök elutasít.

augusztus 2.

Eduárd Benes köztársasági elnök kiadja a 33. számú elnöki dekrétumát, mely gyakorlatilag megfosztja csehszlovák állampolgárságuktól a németeket és a magyarokat.

A győztes nagyhatalmak potsdami értekezletén született határozatok közül a XIII. kimondta, „…hogy a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságnak vagy egy részének Németországba történő áttelepítésére vonatkozóan intézkedéseket kell foganatosítani….”

1945 és 1948 között, mintegy 11 millió németet üldöznek el telepítenek ki közép-kelet Európából.

augusztus 6.

Atomtámadás Hiroshima ellen.

augusztus 8.

A Szovjetunió hadat üzen Japánnak.

Londonban a szövetségesek egyezményt írnak alá a háborús főbűnösök megbüntetéséről.

augusztus 9.

Atomtámadás Nagasaki ellen.

Mandzsúriában nagy szovjet offenzíva indul a japán csapatok ellen.

augusztus 14.

A japán kormány elfogadja a szövetségesek kapitulációs feltételeit.

szeptember 2.

Az amerikai Missouri csatahajón aláírják a japán fegyverletételről szóló okmányt. Véget ér a második világháború.

szeptember 9.

A lengyel és a szovjet kormány önkéntességen alapuló lakosságcsere egyezményt köt. A népességcsere egyezmény keretében 480 ezer ukrán hagyta el Lengyelországot, míg a Szovjetunióhoz csatolt területekről 2,1 millió lengyel érkezett.

november 28.

A Szövetséges Ellenörző Bizottság ülésén Kliment Vorosilov elnök javaslatára döntés születik félmillió magyarországi német áttelepítéséről Németország amerikai megszállási övezetébe.

december 29.

A magyar kormány 12.33O/1945. ME sz. rendelete kitelepítésre kötelezi mindazokat akik az 1941. évi népszámlálás során német nemzetiségűnek, vagy német anyanyelvűnek vallották magukat. Kitelepítendőek voltak azok is akik tagjai voltak a Volksbundnak, vagy önkéntesen szolgáltak a német fegyveres alakulatokban.

január 19.

Elindulnak a magyarországi kitelepítettek első szerelvényei Budaörsről

május 10.

Rajk László belügyminiszter által kiadott 32.920/1946 BM számú rendelet mentesítette a kitelepítéstől azokat a német anyanyelvűeket akik magukat 1941-ben magyar nemzetiségűnek vallották, és akik nem voltak tagjai sem a Volksbundnak sem valamely német fegyveres alakulatnak.

július 9.

Wems tábornok a Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyettes vezetőjével, Sziridov altábornaggyal közöli a kitelepítettek fogadásának felfüggesztését.

november 8.

Ismét megindulnak a kiszállítások Németország amerikai megszállási övezetébe.

december 13

A minisztertanácsi ülésen a belügyminiszter beszámolója szerint 1946 őszén 11 ezer németet telepítettek ki. Decemberben a németek kitelepítése befejeződött az Egyesült Államok németországi övezetébe. A kitelepítettek teljes száma 116.959 fő volt.

június 11.

A magyar kormány jegyzékben kéri a Szövetséges Ellenőrző Bizottságot, hogy járuljon hozzá a magyarországi németek kitelepítésére Németország szovjet zónájába. A szovjet kormány hozzájárult 50 ezer magyarországi német letelepítéséhez.

augusztus 19.

Megkezdődnek a kitelepítések Németország szovjet megszállási övezetébe.

június 15.

Befejeződnek a kiszállítások. A tervezett 50 ezer helyett mintegy 35 ezer személyt szállítottak Németország szovjet zónájába.